megvan annak is a jó oldala, ha az ember épp munkaképtelen. Ki lehet élvezni a korán jött tavaszt. Lehet menni medvehagymát szedni a városszéli parkokba, pesztót készíteni kilo számra, összes jóbarát, szomszédnéni nagy örömére, fel lehet fedezni a környék tavait, lápos vidékeit (ja ja, mert akadnak ilyenek errefelé, csak túl kell esni pár száz kötelező túrista programon, hogy erre forduljon az érdeklődés) és lehet fürdeni. Jeee. Márciusban. Mert miért ne. Pucccéran. Mert megtehetem. Ennyi!
beletelt némi időbe, de megtanultam értékelni az FKK (Frei Körper Kultur - Szabad Test Kultúra) szépségeit. Pl. hogy egész meggondolatlanul, mindenféle előkészületet (fürdőruhát, törülközőt) mellőzve, foghatja magát az ember és egy kósza ötlettől vezérelve belevetheti magát - tavaszi napsütéstől, a hirtelen jött gondolattól s a gyerekes örömtől felhevült testi valóját - a frissítő habokba. Természetesen csakis hangos sikkongatások kíséretében. Az úgy adja, meg kell tisztelni az év első merülését!
és azért az fless, hogy megtehetem, hogy csak úgy, anyaszült meztelen szárítgassam magam a napon, márciusban. Mondom MÁRCIUSBAN, és továbbra is Berlinben, ugye, hogy azért ezt ki ne feledjem.
pár éve még, mikor a város szívében fekvő Tiergarten parkban, teljesen gyanútlanul egy csomó meztelenül napfürdőző férfira bukkantam, igencsak elakadt a szavam, és rendesen körbenézni se mertem, úgy tekertem tovább, mint akit rajtakaptak, hogy megint tiltott helyen leskelődött (nem mintha valaha is történt volna ilyen). Utána persze nagy büszkén mutogattam minden látogatónak, hogy tessék, itt ilyen is van. Ezt is lehet, miért ne.
azóta megszoktam...mondhatni. Nem kell tudatosan koncentrálnom, szemem nem téved akarva, akaratlan az amúgy nagyrészt takarásban lévő elsődleges, ill. másodlagos nemi jellegek irányába. Ez korábban, nemtől függetlenül, meglehetős nagy kihívást okozott. (Mondjuk legutóbb, még ősszel, mikor egy szép napsütéses vasárnap délután, a Wahrschauer Strasse-n - a régi punk negyed, Friedrichshain főutcáján - szembe sétált velem, egy jó kedélyű, kicsit pocakos és nagyon meztelen úriember, azért nem álltam meg, hogy ne forduljak utána - de ez talán még belefér. Végülis nem vagyok berlini, én még megtehetem, hogy elcsodálkozzam.)
pedig annó, mikor először fordultam meg egy kedves barátommal berlini szaunába, ahol is a pénztárnál közölték, hogy itt pedig fürdőruhára nem lesz szükségünk, azért még igen furán éreztem magam. Persze az első kicsit kínos, egyhelyben toporgós perc után abba is belejöttünk, és legalább örök emlék és egy jó sztori lett belőle. Végülis mégis csak ez a "birthday suit" mindenki számára, miért ne viseljük természetesen, örömmel.
na ja, azért a szemérmességnek is megvan a maga létjogosultsága, és a halálba tudnak idegesíteni a péniszüket mindenhol mindenképp kirakatba tenni vágyók, de örülök, hogy ebben is kinyitotta Berlin a szemem. Közelebb hozott magamhoz, a saját és mások testének természetességéhez. És azóta méginkább sajnálom azokat a magyar barátnőimet, akik azért nem jönnek velem női napon török fürdőbe, mert ez esetben más meztelen nőkkel, igen NŐKKEL kéne szembesülniük. Ilyenkor azért kicsit meg tudok ijedni, milyen mértékben idegenedünk el, még a saját valónktól, természetességünktől is.
szóval hajrá mindenki! ki a legközelebbi tóhoz, és bugyival vagy a nélkül, éljen a korán jött tavasz és az első fürdőzés! no meg éljen soká a "szabad mell mozgalom"!
