Van a KÉK-nek ez a Közösségi Kertek nevű programja. Ami alapvetően egy igen figyelemre méltó kezdeményezés. Használatlan, vagy kevésbé jól kihasznált közösségi tereket alakítanak át, városi kertté. Az apró parcellákon, minden kedves szerencsés hobbi kertészkedő, akinek jutott egy darab föld, belekóstolhat a földművelés viszontagságokkal teli, ám annál szívetmelengetőbb mesterségébe.

ez igen dícséretes. Viszont kicsit több a jelentkező, mint a parcella. Ami szintén tök jó! Egyre másra nyílnak a kertek, úgyhogy még van remény, a lényeg, hogy ennyi az érdeklődő. (Nem gondoltam volna, de láthatóan a kertészkedéshez nem kell meggyőzés, vagy meggyőződés, simán működik egyszerű belső késztetéssel.) Azért kicsit csalódott voltam, mikor barátaim lecsúsztak a Lecsós kert parcelláiról. 

meg úgy összességében, kicsit csalódott a parcellák miatt. Mert az nekem nem közösségi. Ez kerítéses, szomszédos, atomizált, birtoklós stb. De megkövetem magam, sosem voltam ott, hogy lássam, hogy működik, lehet így is csodálatos közösség kovácsoló erő. Berlinben a régi Tempelhof reptéren van ilyen. Itt mondjuk annyira nem nagy újdonság, már az 1900as évek elején osztottak parcellákat a jó népnek, így járulván hozzá a szegénység elleni küzdelemhez. A mozgalom a II. világháború utáni éhínség közepette virágkorát élte, és mivel az ember ragaszkodó típus, még mindig megvannak az ún. "Schrebergarten"-ek, egész kolóniákat alkotva, Berlin legelképesztőbb sarkaiban. (Két vasúti sín között pl.)

kis házak, kis medencék, kis törpék, elképesztő, mesebeli, giccses és mégis megrendítő, na de erről majd máskor. A lényeg, hogy nem túl közösségi. A közösségi az az, amikor egy csoport (jó esetben mégcsak nem is zárt közösség), egymás között megosztva a munkát, közös erővel művel meg egy darab földet. Ez találkozást igényel, megbeszélést, közös munkát, szerszám megosztást, közös ötletelést, összejöveteleket, beszélgetéseket, tudás megosztást, stb. Nem egyszerű. Főleg elkezdeni. Összehozni az embereket. Kitartani lankadó motiváció esetén. De ha sikerül nagyon megéri. Akkor nem csak paradicsomot lehet aratni...

Berlin Friedrichshain-ban pl. van egy ilyen együttműködés. A freiraumlabor garten. Kerítés nélkül, szervezet nélkül, közösségileg, szabadon, mindenkinek. 

egy igazi közösségi kert